Egy tavaly őszi dámbika

Egy dámbika még tavalyról

Területünkön az utóbbi időben örvendetes növekedésnek indult a dámvad populáció. Ezzel összefüggésben természetesen a vadásztársaság is új feladatot kapott: meg kell tervezni, meg kell szervezni az állomány hasznositását. Természetesen az állomány jó darabig még nem tette lehetővé vendégek fogadását, de mára eljutott arra szintre, hogy már évente stabil barcogás figyelhető meg, és akár vendégeknek is jó esélye van bika elejtésre. Tekintettel arra, hogy társaságunk tagjainak nemigen van lehetősége egyéb trófeás vad elejtésére, igy az intéző bizottság azt a döntést hozta, hogy a jövőben mindig biztositani fogja tagjai számára a dámvad elejtést, fele-fele arányban határozta meg a fizető vendégek és a tagok által elejthető himivarú állatok számát.

Édesapámmal

Az elmúlt szezonban összesen 4 bikát hoztunk teritékre, kettőt fizető vendég urak, kettőt pedig társaságunk tagjai ejtettek el. A trófeák átlagtömege alig haladta meg a 2 kilogrammot, de bizunk benne, hogy a jövőben szakszerű gazdélkodással és maximális odafigyeléssel ezt esetlegesen jóval meg is tudjuk haladni. A jelek biztatóak, a területen most is szép számmal található dámvad, ráadásul ennek nagy része tarvad, ami a jövőben biztosithatja az állomány felfutását.

Az elsők szertartása

A szerencsés elejtő a képek tanúsága szerint is az első bikáját ejtette el. Az agancs rendkivül érdekes formát mutat (természetesen itt az elfogultság nem zárható ki, hiszen jómagam hasalok a képen), igen tetszetős, ámde a kivánatostól eltérő. Igy került teritékre egy november délutáni cserkelés során és okozott hatalmas boldogságot mind az elejtőnek, mind pedig barátainak. A lövést mintegy 90 méterről kapta, komoly hasonkúszás után. A bika jelzés nélkül a közeli bokrosba váltott be. A rálövés helyétől mintegy 20 méterre találtam rá a már kimúlt állatra.

Kivánok minden vadásztársamnak hasonló sikereket az elkövetkezendő szezonban!

Július 1-el megkezdődött a szarkák szezonja

Megkezdtük a szarkák vadászatát. Ez a rendkivül jó lősportot nyújtó agyafúrt madár hazánk alföldi jellegű területein mindenütt megtalálható, mára azonban már megtalálható a nagyobb városok parkjaiban, kertvárosi részein is. Nyilt területeken él, táplálékát főként rovarok, lábas hüllők, kétéltűek, rágcsálók és - sajnálatunkra - haszon- és énekes madaraink szaporulata, tojásai, valamint akár az óvatlan nyúlfik is képezhetik.Éppen ezért a vadászok között nem éppen közkedvelt madárról beszélünk, de ugyanigy nem kedvelik a tanyákon élők sem, hiszen agyonveri az őrizetlenül hagyott csibéket, rucát, kislibát is. Megfigyelték dögevését is.

Állománya Magyarországon stabil, a Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központja szerint 89.000 párt tartanak nyilván, ami egyre növekszik. Az MME közlése szerint az állomány nem növekszik (jó minőségű monitoringra támaszkodva), ennek azonban némileg ellentmondanak a tapaszatalatok, hiszen a populáció természetes ellenséggel nemigen rendelkezik, a vadászok pedig egyre inkább elhanyagolták az utóbbi időben a gyéritését. Jó darabig a "dúvad" kategóriában volt megtalálható, ami azt jelentette, hogy egész évben korlátozás nélkül elejthető volt. Egy időben gyéritésére használatos volt az ún. "F1-es tojás", amely egy speciálisan varjúfélékre kifejlesztett méreggel volt injektálva. Ennek gyártója azonban beszüntette tevékenységét, igy mára ez a módszer nem hozzáférhető. Újabban "Larssen-csapdákkal" oldják meg a kora-tavaszi időszakban a szarkák számának apasztását, egész jó "piaca" lett ennek következtében az élő szarkának. A módszer lényege, hogy egy ládacsapdába egy élő állatot tesznek, amely jelenlétével ingerli a költési időszakban territoriális viselkedést mutató szarkát. A ládacsapda önműködő, de ügyelni kell a naponta történő ellenőrzésre,árnyékban való elhelyezésre, hiszen embertelenség azállatokat a napon szenvedni hagyni étlen szomjan. Lényeges, hogy ez a módszer a szarka vadászati idényén kivül történik, igy a szakhatóságtól mindenképpen engedélyt kell kérni folytatására, persze a megfelelő indokokkal alátámasztva.

Mivel területünkön a szarka állománynagysága egyelőre nem indokolta a szakhatóságtól történő külön engedély megkérését az idényen kivüli állományapasztásra, igy számunkra most érkezett el a szarkák állományapasztásának ideje. Erre a legjobb esélyünk a kora esti órákban van, mikor már a beszállófákon a madarak elfogalták az éjjeli helyüket. Fontos, hogy minél csendesebbn, minél észrevétlenebbül közelitsük meg őket, mivel a szarka rendkivül "szemfüles" madár, ráadásul roppant tanulékony is, igy gyorsan megtanulja elkerülni a vadászt. Ezért is nincs sok esélyünk a nappali órákban.

Fent emlitett módszeren kivül lehetőségünk van még a madárlesre is a beszállófák környékén, illetve egy darabig - tanulékonyságából kifolyólag - műuhuval történő vadászatára is, ami egy roppant szórakoztató, de nehéz vadászati mód. Lehetséges még az elejtés az egércincogás utánzásával is, de ilyankor a vadásznak roppant jól el kell bújnia.

Mindent egybevetve a szarka vadászata szórakoztató, rendkivül jó lősportot nyújt, ugyanakkor apróvadállományunkra is jótékony hatással lehet fegyverrel történő gyéritése.

Jó vadászatot!

Gyakorlat teszi a mestert

Koronglövő háziversenyt tartunk 2009.08.08-án a kiskunmajsai lőtéren.

Nagyon fontosnak tartja társaságunk a nyaranta megrendezésre kerülő háziversenyt, amelynek valódi célja igazából nem a versenyszellem erősitése, hanem a fegyverkezelés biztonságosabbá, biztosabbá tétele. Lényeges ez, hiszen majd' fél éves apróvadvadászati holtszezon után a fegyverkezelés nem feltétlenül meriti ki a biztonság és a gyorsaság fogalmát. Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy biztosabbá teszi a vadász lőkészségét, igy kevesett vad fog rossz lövéssel elveszni, eredményesebbek lehetnek az őszi-téli társasvadászatok és persze a nimród sem marad szégyenben, ha meghivják valahová idegen területre vadászni.

Igaly Diána

Mint mondtam, lényeges ez a lőtéri gyakorlat a biztonságos fegyverkezelés szempontjából is. A fegyverrel való alapvető viselkedés szabályai nagyon jól elsajátithatóak egy ilyen gyakorlat során, van lehetősége a többi vadásztársnak, hogy szóljon az illetőnek, ha az a fegyverét nem a mindenkori irott és iratlan normáknak megfelelően használja.

Örvendetes, hogy egyre több társaság tervezi ezt igy, hiszen nem elég az, hogy a "mieink" jól kezelik a fegyvert, óhatatlanul is kerülhet olyan vadász vendégként a társas vadászatokra, aki nem megfelelő mértékben van tisztában az előbb emlitettekkel. Pozitiv hatása továbbá az ilyen lőtéri gyakorlatoknak, hogy akik részt vettek ilyen jellegű megmérettetésen, azok sokkal hamarabb mernek szólni azon társaiknak, akik nem megfelelő körültekintéssel vadásznak.

Épül-szépül a vadászházunk

A kettő évvel ezelőtt megvásárolt tanya kezd az elépzeléseinkhez igazodni-alakulni, ezt leginkább képekkel lehet illusztrálni:

A kiszolgáló épület a bejárat felől

Logó nélkül semmi sem az iazi. A lényeg, hogy látszszon az, hogy kié is az épületegyüttes


Lehetőségünk van rossz idő esetén a jó széles tető alá beülni. A helyszín igazán olyan magunkfajtáknak, vadászoknak való. ezen a hátsó részen egyébként egy rénfa is helyet kapott a vad könnyebb nyúzása érdekében. A jövőben a hűtőház is itt kap majd helyet

Már csak az épület körbefüvesítése van hátra a kiszolgálóépületnél és teljes mértékben birtokba vehető a helyszín...

Leendő vendégeink valószínűleg sokat fogják látni ezen épületeket, mert a jövőben a vadászatok innen indulnak, és itt is fognak végződni...